Mit nevezhetünk energiaszegénységnek?
Energiaszegénynek akkor nevezhető egy háztartás, ha anyagi okok miatt nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve bevételeinek meghatározott százalékánál többet költ energiaszámláira. Magyarországon a háztartások 10%-a él energiaszegénységben, azaz fordítja összjövedelmének legalább 34%-át évente energiaszámlái fizetésére. Ez a probléma elsősorban a vidéken, családi házban élő és gázzal fűtő embereket érinti, akik anyagi okok miatt nem képesek megfelelő szintre fűteni lakásukat. A Knauf Insulation szakemberei szerint az energiahatékonysági fejlesztések, így a szigetelés, jelentősen csökkenti a fűtésköltséget, gázfűtés esetén évi több százezer forint megtakarítást eredményezve, így ezek a beruházások jelentik a probléma valódi, hatékony megoldását.
MA MÉG AZ UTCÁT FŰTIK ÉPÜLETEINK!
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint hazánkban mintegy 12.000 állami tulajdonban lévő, azaz közfunkciót betöltő épület van, amelyek közül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában megfogalmazott célok szerint 2020-ig mintegy 2400 épület felújításra kerül. Ezen épületek 70-80%-a jelenleg, energiahatékonyság szempontjából még jellemzően „F-G” besorolású, vagyis rossz állapotúnak tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy az épületek fűtési célú energiafelhasználásának 40-50%-a gyakorlatilag elvész, illetve az utcát fűti. A Knauf Insulation elemzései szerint egy átlagos magyar épület fűtésére fordított hő- mennyiség 20-35%-a a falakon, 15-20%-a a tetőn, 10-25%-a a nyílászárókon át, 10- 15%-a pedig a födémen és a padlón keresztül vész el. Az épületszerkezeti elemek hőátbocsátására vonatkozó szabályozás hazánkban eddig túlságosan megengedő volt, 2015. január 1-jétől azonban sokkal szigorúbb előírások szerint kell szigetelnünk az uniós vagy központi forrásból épített, illetve felújított köz- és lakóépületeket.
Ennek oka, hogy változott az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határérték, az úgynevezett „U érték”. A szigorodó szabályozás az új építésű vagy felújított közintézményeink, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati épületek hőveszteségét hivatott csökkenteni. 2018. január 1-jétől azonban már a tisztán önerős építkezések és épületfelújítások esetében is az új hőátbocsátási értékeknek kell megfelelni. Kiadványunk segítséget nyújt az optimális hőszigetelés megválasztásához különböző épületszerkezetek esetében.
Mi az a lambda, az R érték, és az U érték?
Hővezetési tényező (lambda – λD érték – W/mK): a szigetelőanyag alapvető hőszigetelő tulajdonságát mutatja, azt, hogy milyen mértékben áramlik át a hő az adott anyagon, egységnyi hőfok különbség hatására. Minél kisebb az érték, annál jobb a hőszigetelő képesség. Hővezetési ellenállás (R-érték): egy adott szerkezet hővel szembeni ellenállását, tehát a szigetelőréteg hatékonyságát mutatja. Minél nagyobb az ellenállás értéke, annál jobb a hőszigetelés. Hőátbocsátási tényező (U-érték – W/ m2K): egy adott szerkezet hőátbocsátó képességét mutatja. Minél kisebb ez az érték, annál jobb hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik a szerkezet.
Forrás: Knauf Isulation
